Az oldal szerkesztés alatt.

Annak idején, pontosabban 1993-ban a trendit követve, mi is minden fából készült tárgyat, ablakot, ajtót vagy az ereszdeszkázatot, a kerítést barnára pácoltunk. Ezek a felületek az idő előrehaladásával megkoptak, elavultak felújításukat nem lehetett tovább halogatni.

Családi házunk felújításának egyik kulcskérdését a faszerkezetek, ezen belül is a nyílászárók felújíthatósága, pontosabban annak gazdaságos elvégezhetősége és technikai kivítelezése jelentette. Sok álmatlan éjszakát okozott, hogy mi lenne a célszerűbb megoldás, kibontani és újat beépíteni vagy a meglévőket átalakítani és felújítani. A belső három ajtó esetében is komoly bontással járt volna azok cseréje, nem beszélve az anyagiakról. A bejárati ajtó, a duplaszárnyú teraszajtó, a hét darab ablak és a télikert nagyméretű üvegfalainak cseréje úgy a kivitelezés, mint az anyagiakat tekintve megoldhatatlannak tűnt.

Amikor egy munkának nekifogok alaposan megtervezem annak menetét, szinte technológiai leírást készítek magamnak. Felmérem a feladat végrehajtásához szükséges időt, megtervezem az egyes munkafázisok sorrendjét, anyagilag sem mellékes, hogy a rendelkezésemre álló szerszámokkal képes vagyok-e megoldani a feladatot vagy vásárolni kell speciális szerszámokat. Mindent mérlegre tettem, végül arra az elhatározásra jutottam, hogy az idő tényező, a feladat bonyolultsága, az elvégzendő munka mennyisége mind a felújítás ellen szólnak. Márpedig a faszerkezetek és a nyílászárók felújítása nélkül nincs értelme a családi ház felújításának sem. Nagyon nehezen szántam el magam az első ajtó felújításához, mert tudtam, ha elkezdem, már nincs visszaút.

A belső ajtók tíz, teli kazettával készültek. A kazetták helyett üvegbetétet terveztünk, így a kazettákat nem kellett felújítani.

A felújításhoz az ajtóból a kazettákat ki kellett bontani, a kazettatartó profillécek megrongálása nélkül. Nem volt egyszerű feladat, mert ragasztással és lécenként két-két darab, 1,6x40-es bognárszeggel voltak rögzítve.

Az ajtó csiszolása viszonylag egyszerű feladat volt, először durvább, 60-as csiszolóvászonnal és szalagcsiszológéppel dolgoztam. Ezután a felületet finomabb, 100-as vászont használva, kézimunkával készrecsiszoltam.

Kazettákat oldalanként négy-négy darab, gérbevágott, mart profilléc tartotta. Ez egy ajtó esetében összesen 80 db profillécet jelent.  A profillécek csiszolása már hosszabb folyamatot igényelt, egyrészt a mennyisége miatt, másrészt a bonyolult felülete miatt. A profilhoz illeszkedő célszerszámot kellett készítenem, melyet folyamatosan élezni kellett.

 

A kazetták helyére üvegbetétet terveztünk, a Damla fantázia nevű, savmart, katedrál üveg mellett döntöttünk.

A kültéri fafelületek az időjárási viszonyok hatására megfakultak, felújításukra mindenképpen szükség volt. A megkopott télikert és az ereszdeszkázat a felújítás előtt.....

.....a felújítás után

Télikert az utca felől nézve.

A faszerkezetek felújítása mellett, minden üvegfelületre és a bejárati ajtóra redőnyt is szereltünk. 

A fürdőszoba és a konyhaablak is elkészült. Az ereszdeszkázat felújítása még hátravan.

 

Az utcai oldalon lévő, északi tájolású ablakokra, zsalugátereket terveztünk. Az ereszdeszkázat felújítására még itt sem volt időm.

A fémből készült és barnára festett gázóraszekrény is megérett a felújításra. Úgy terveztük, hogy fával borítjuk és a többi faszerkezettel azonos pácolást kap. A felújítás előtt......

És a felújítás után.....

Eredetileg a kerítés apácarácsos, barnára pácolt volt. A betonoszlopok és a lábazat színe sötétzöld volt, azonos a ház lábazatával. A gépkocsibejáró kézzel, kétoldalra nyítható kapu volt. 

A régi kerítés az utca felől nézve...

  

Az apácarács

A felújítás során a sötétzöld felületet is el szerettük volna tűntetni, ezért fehér, antik kővel burkoltam a kerítésoszlopokat és a lábazatot. Az apácarács helyett új fabetéteket készítettem, a gépkocsibejárót távírányítású tolókapuvá alakítottam át. Az új kerítés az utca felől....

És a kertből....

Szabadidőnk nagy részét a teraszon töltjük. Munka után hazaérve, szívesen pihenek a nyugágyban. Étkezni is a teraszon szoktunk. A kíváncsi szemek elől örökzöld tujasor védi a teraszt. Két, közel harminc éves tuját kénytelenek voltunk kivágni, mert sok helyett foglalt el. Előszeretettel tanyáztak benne a verebek, a sok lehullott szemetet nem gyöztük takarítani. Az egyik öreg tuja, a napernyő mögött...

A kivágott tuják helyén hatméter üresség tátongott, melyet hét darab új tuja ültetésével igyekeztünk betölteni.  Hosszú évekbe tellett volna, mikorra azok megnőnek és újra védett lesz a terasz. Így nézett ki a kertből....

...és így az utcáról

A legegyszerűbb megoldást a nádfonat jelentette volna, de nem találtunk elég magasat. Ezért úgy határoztunk, hogy vásárolunk faanyagot és egy pergolát készítek belőle. Az elkészült pergolát a többi faszerkezettel megyező színnel pácoltuk.

A terasz nyílászáróinak felújítása is megtörtént, a harmónia érdekében a kertibútorokat is lecseréltük. Az ereszdeszkázat még itt sem készült el. Az új teraszunk

A bejárati ajtó elé egy kis fedett teraszt alakítottunk ki, melynek tetőzetét két faoszlop tartotta. A teraszról mindkét irányban lépcső vezet a kertbe. 

A faszerkezet felújításához a korlát mellett a teljes ereszdeszkázatot le kellett bontani és a kalódákat át kellett alakítani, mert az ereszdeszkázatot lépcsőszerűen terveztem felépíteni.

Az új szerkezet elkészült, az elektromos vezetékek elhelyezése után nekiállhattam az új deszkázat felrakásához.

Nem volt könnyű, de az eredményt látva megérte, az új forma és szín teljesen megváltoztatta a homlokzatot.

 

Így készült a korlát, melyet fenyőlécekből állítottam össze.

A korlátelemek elkészültek, márcsak a helyükre kellett raknom.

Ezután elkezdhettem a bejárati ajtó és a villanyóraszekrény felújítását. Először a villanyóraszekrényt bontottam le és újítottam fel. A villanyóraszekrény a felújítás előtt....

...és a felújítás után

A bejárati ajtó tizenkét kazettás, hőszigetelt fából készült ajtó volt. Közepén négy darab domborított felületű üvegbetéttel, ennek kétoldalán négy-négy darab fakazettával. A kazettákat tartó profilléceket pneumatikus tűzőgéppel rögzítették, a kapcsok olyan mélyen nyomódtak a lécekbe, hogy a kazetták kibontása csak a profillécek roncsolásával volt lehetséges. Ezáltal megúsztam a csiszolást, viszont újat kellett csinálnom, összesen 96 darabot.

Több fényt szerettünk volna az előszobába, ezért a fakazetták helyett dupla, termo üveget csináltattunk egy üveges céggel. Az elkészült ajtó...

A bejárati ajtóra is redőny került. A fűtési időszak is igazolta, a redőnyök és a zsalúgáterek felszerelésével a fűtési költségek is csökkentek, ha nem is látványosan, kb. 15%-kal kevesebbet fizettünk a legkeményebb hónapokban is.

Oldal: A faszerkezetek és a nyílászárók felújítása
Valóra váltott álmaink. - © 2008 - 2024 - kertkapcsolat.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat